MEGLÁTÁSOK...

Humorral vagy anélkül..., magyarázattal vagy anélkül..., de továbbgondolhatóan...

…és lényeg a rácsodálkozás… néha arra, hogy a józan ész miért nem tiltakozik… …vagy arra, hogy miért nem követik…

A múltban valamennyi kultúra embere hitt és a ma élő emberiség túlnyomó része hisz a lélek valamilyen állapotú létezésében. A különbség legfeljebb csak a túlvilágról alkotott felfogásban és a vallási-lelki gyakorlat módjában van. A természetfelettibe vetett hit a mai korban is tovább él, akkor is, ha az adott személy esetleg nyíltan tagadja ennek elfogadását. Gondolatom szerint, ez a hit lényünk jóval mélyebb aspektusából ered, hogy egy egyszerű nemmel semmissé lehetne tenni.

Egy tanítóm óráján elhangzott, hogy azért kellett abbahagyni kalandozásokat, mert elfogytak volna a magyarok. Ez az egész már akkor szöget ütött a fejembe. Hogyhogy elfogytak? Nem egy nemzet áll mögöttük? ... és a kalandozás? Alighogy bejöttek, már mentek is kalandozni? Semmi letelepedés, vetés, aratás? ...akkor ki termelt az itthoniaknak nyáridőben? …ki termelt azoknak, akik kint kalandoztak? ...és ki védte az itthoniakat? Az egykori kisgyerek hiányérzete mindig is kísértett, ha a honfoglalás került szóba. A mai történelemszemlélet egyre közelebb kerül a kérdőjelek feloldásához, de 'szent tehén' effektusként, a köztudat, a politika és a tudomány képviselői többnyire szentségtörésként kezeli, ha úgy tekintünk a honfoglalásra, mint ami valójában volt.

Az elmélet lényege: - Föld, mint önfenntartó egység - hatalmas élőlény, akár még tudata is van - kifinomult visszacsatolási reakciókkal reagál - folyamatok helyrehozzák tevékenységünk káros hatásait -  mindig visszanyeri egyensúlyi helyzetét. A Gaia-elméletet James Lovelock fogalmazta meg és Lynn Margulis dolgozta ki az 1970-es években. Az elméletet kezdetben erős kritika fogadta, de az elmélet további finomításai már több, új tudományterületet hozott létre, a rendszerökológiát, a geofiziológiát és a biogeokémiát.

A modern emberiség folyamatosan próbálkozik valamilyen egyetemes, mindenki által beszélt és értett közvetítőnyelv megalkotásával. Mára az angol nyert igen nagy teret, de más közvetítő nyelvek erős konkurenciát jelentenek - pl. arab, spanyol, hindi, orosz, mandarin, stb. - ezért esélytelen, hogy univerzálissá váljon és talán szerencsére. Sajnos az angol nyelv 44 hangból áll, amit a latin abc 25 betűjével próbálnak leírni. Mintha a tízes számrendszernél csak az első hat számot használnánk. Vicces.

„Máskor játsszatok kihalósdit!”
(Jégkorszak rajzfilm)

A fejlett ipari országok népessége mintha elvesztette volna fajfenntartási ösztönét és lassan a kihalás szélére sodródik. Ez a jelenség nemcsak a nyugati országokban tapasztalható, hanem 1945 után az iparosodás útjára lépett Közép-Európa országainál is.  Magyarországon ennek a váltásnak a generációja is fellelhető. Nagyszüleimnek tizenegy gyermeke született, de csak tizenegy unokájuk, hét házasságból. Hasonló arány volt a másik oldali nagyszülőknél is, és ez történt, mondhatni az egész társadalomban, igen kevés kivétellel.

Az oldal tömören, egyféle kibővített kivonatként mutatja be az elméletet. A részletesebb bizonyításokat csak a fontosabb és érzékenyebb bizonyításoknál vezetünk le, a többit rövidítve közöljük. Fontos: a részletes, forrásokkal megerősített elemzéseket és forrásjegyzékeket az elmélet megfelelő fejezetében találja meg az Olvasó. A fejezeteket itt rendhagyó módon, I-II. - IV. - III. - V. sorrendben tárgyaljuk, kiegészítve a megértést segítő rövid összegzésekkel.

A tanulmány kissé rendhagyó módon közelíti meg őstörténetünket, mellőzve a nyelvi rokonítások vitáiban történő bármilyen részvételt, és a históriai források és események elemzésével, valamint a matematikára alapuló logisztika segítségével igyekszik bizonyítani, hogy a hivatalosan elfogadott, a honfoglalásra alapozott származáselmélet sajnos egy történelmi félreértésre épülő tévút, ami valójában nem működik és soha, egyetlen korban sem működött. A tanulmány elsődleges célja, hogy rámutasson az Árpád-féle nyelvi honfoglalás logisztikai problémájára, és cáfolja kivitelezhetőségét. Az elemzés a hadi logisztikára építve, a késő középkori török hadjáratok létszámaira támaszkodik. Ezek alapján a vonuló seregek nem tudtak túllépni kb. kétszázezres létszámot az ellátási problémák miatt. Az ettől nagyobb létszámú hadjáratok rövid idő múlva összeomlottak. Ebből kifolyólag a korukra jellemző korlátot sem Árpád népe, sem az őket megelőző hódító népek nem haladhatták meg. A hódítókként fellépők pedig aligha tudták nyelvileg beolvasztani az itt élő, tízszeres létszámú őshonos népességet. Az elmélet rámutat arra, hogy e korlátok miatt a nagy tömegű népesség csak terjeszkedni tud, illetve tudott. A magyarul beszélő népesség pedig őshonos a Kárpát-medencében, nyelvével együtt. A ma magyarnak nevezett nyelv itt alakult ki. A tanulmány néhány példával rámutat a Kárpát-medencei őshonosságunk honfoglalás előtti nyomaira, és megpróbálja megtalálni a hódítók valódi őshazáját.

A zseniális angol tudós és gondolkodó, James Lovelock Gaia-hipotézisét a tudomány világa kezdetben meglehetősen kétkedve fogadta, az évek múlásával azonban egyre elfogadottabbá vált. A magyarul is megjelent -- 1979-es keltezésű -- Gaia-könyv óta a hipotézis rengeteget változott, finomodott.

1965-ben kezdődött az egész, amikor Amerikában, a Jet Propulsion Laboratóriumban kezdtem el dolgozni. Arra kértek fel, hogy segítsek a marsi élet kutatásával kapcsolatos munkákban. Azért esett rám a NASA választása, mert műszertervező voltam, én meg azért fogadtam el a felkérést, mert izgatott a Földön kívüli élet kutatásának feladata.

A Gaia című ökológiai tévéműsor 1996. szeptemberi adásának szövege. Szerkesztő: Hollós László

Anglia nyugati részén, egy 14 hektáros kis birtokon él James Lovelock professzor, műsorunk névadója, akinek egész életét a természet iránti csodálat és bűvölet hatja át. Mintegy hatvan évet felölelő, rendkívüli tudományos pályafutása során az orvostudománytól az űrkutatásig szerteágazó tapasztalatokra tett szert. Tudományos eredményei elismeréseként öt díszdoktori fokozattal jutalmazták, 1974-ben pedig tagjává választotta a Brit Királyi Társaság. Korunkban, amikor a tudományos kutatás egyre inkább a kormányok és óriásvállalatok kiváltsága, Lovelock professzor az elmúlt három évtizedben szabadúszóként dolgozhatott, így kutatómunkájának nemigen szabtak határt pénzügyi korlátok vagy tudományos kényszerek. A tapasztalat és a szabadság e szerencsés találkozása alapozta meg Gaia-elméletének roppant jelentőségét. Lovelock elképzelése szerint - amely a görög mitológia Föld istennőjéről kapta nevét - bolygónk egy olyan hatalmas élőlénynek tekinthető, ami (vagy aki?) az emberi és nem emberi élet föltételeit szabályozza, s amelynek részegységei az egyes élőlények, állatok és növények. Az alábbiakban maga James Lovelock magyarázza el elméletét, amely ma is tudományos viták kereszttüzében áll.