…lényege a rácsodálkozás… néha arra, hogy a józan ész miért nem tiltakozik…
…vagy épp arra, hogy miért nem követik…
Szekeres Sándor: Miért nem a jelnyelv? |
A modern emberiség folyamatosan próbálkozik valamilyen egyetemes, mindenki által beszélt és értett közvetítőnyelv megalkotásával. Mára az angol nyert igen nagy teret, de más közvetítő nyelvek erős konkurenciát jelentenek - pl. arab, spanyol, hindi, orosz, mandarin, stb. - ezért esélytelen, hogy univerzálissá váljon és talán szerencsére. Sajnos az angol nyelv 44 hangból áll, amit a latin abc 25 betűjével próbálnak leírni. Mintha a tízes számrendszernél csak az első hat számot használnánk. Vicces. |
Téma: MEGLÁTÁSOK (2018.08.23.) | ![]() ![]() |
Szekeres Sándor: Hited széjjel ne dűljön... |
A múltban valamennyi kultúra embere hitt és a ma élő emberiség túlnyomó része hisz a lélek valamilyen állapotú létezésében. A különbség legfeljebb csak a túlvilágról alkotott felfogásban és a vallási-lelki gyakorlat módjában van.
|
Téma: MEGLÁTÁSOK (2008.08.31.) | ![]() ![]() |
Szekeres Sándor: A Gaia elmélet |
Az elmélet lényege: - Föld, mint önfenntartó egység - hatalmas élőlény, akár még tudata is van - kifinomult visszacsatolási reakciókkal reagál - folyamatok helyrehozzák tevékenységünk káros hatásait - mindig visszanyeri egyensúlyi helyzetét |
Téma: MEGLÁTÁSOK (2018.08.21.) | ![]() ![]() |
Forrás: Wikipédia: A jelnyelvről |
A jelnyelv a vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája, amelyet főként, de nem kizárólag a siketek használnak. Az 1960-as évek óta a szakemberek már önálló nyelvként kezelik. A 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról a magyar jelnyelvet a hivatalos nyelv szintjére emelte Magyarországon. |
Téma: KAPCSOLÓDÓK (2018.08.23.) | ![]() ![]() |
Hollós László: Gaia, a szuperlény - A földi élet egy új nézőpontból |
A Gaia című ökológiai tévéműsor 1996. szeptemberi adásának szövege. Szerkesztő: Hollós László Anglia nyugati részén, egy 14 hektáros kis birtokon él James Lovelock professzor, műsorunk névadója, akinek egész életét a természet iránti csodálat és bűvölet hatja át. Mintegy hatvan évet felölelő, rendkívüli tudományos pályafutása során az orvostudománytól az űrkutatásig szerteágazó tapasztalatokra tett szert. Tudományos eredményei elismeréseként öt díszdoktori fokozattal jutalmazták, 1974-ben pedig tagjává választotta a Brit Királyi Társaság. Korunkban, amikor a tudományos kutatás egyre inkább a kormányok és óriásvállalatok kiváltsága, Lovelock professzor az elmúlt három évtizedben szabadúszóként dolgozhatott, így kutatómunkájának nemigen szabtak határt pénzügyi korlátok vagy tudományos kényszerek. A tapasztalat és a szabadság e szerencsés találkozása alapozta meg Gaia-elméletének roppant jelentőségét. Lovelock elképzelése szerint - amely a görög mitológia Föld istennőjéről kapta nevét - bolygónk egy olyan hatalmas élőlénynek tekinthető, ami (vagy aki?) az emberi és nem emberi élet föltételeit szabályozza, s amelynek részegységei az egyes élőlények, állatok és növények. Az alábbiakban maga James Lovelock magyarázza el elméletét, amely ma is tudományos viták kereszttüzében áll. |
Téma: KAPCSOLÓDÓK (2018.08.21.) | ![]() ![]() |
James Lovelock: Ezredvégi beszélgetés James Lovelock-kal |
1965-ben kezdődött az egész, amikor Amerikában, a Jet Propulsion Laboratóriumban kezdtem el dolgozni. Arra kértek fel, hogy segítsek a marsi élet kutatásával kapcsolatos munkákban. Azért esett rám a NASA választása, mert műszertervező voltam, én meg azért fogadtam el a felkérést, mert izgatott a Földön kívüli élet kutatásának feladata. |
Téma: KAPCSOLÓDÓK (2018.08.21.) | ![]() ![]() |
Takács-Sánta András: Gaia-elmélet |
A zseniális angol tudós és gondolkodó, James Lovelock Gaia-hipotézisét a tudomány világa kezdetben meglehetősen kétkedve fogadta, az évek múlásával azonban egyre elfogadottabbá vált. A magyarul is megjelent -- 1979-es keltezésű -- Gaia-könyv óta a hipotézis rengeteget változott, finomodott. |
Téma: KAPCSOLÓDÓK (2018.08.19.) | ![]() ![]() |
Keresés honlapon
|
![]() | |
![]() Unsoft.hu | Levél a webmesternek |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.