Nem a sok tudás, hanem a lényeg tudása tesz bölccsé...  (Herakleitos)

...a világunkban kell lennie valami végzetes egyszerűségnek...  (A. Einstein)

Ha meg akarod találni az univerzum titkait, gondolkodj energiában, frekvenciában és rezgésben.  (N. Tesla)

---

Téma: MEGLÁTÁSOK és továbbgondolások...

Szekeres Sándor:

Nyelvi honfoglalásról

Egy tanítóm óráján elhangzott, hogy azért kellett abbahagyni kalandozásokat, mert elfogytak volna a magyarok. Ez az egész már akkor szöget ütött a fejembe. Hogyhogy elfogytak? Nem egy nemzet áll mögöttük? ... és a kalandozás? Alighogy bejöttek, már mentek is kalandozni? Semmi letelepedés, vetés, aratás? ...akkor ki termelt az itthoniaknak nyáridőben? …ki termelt azoknak, akik kint kalandoztak? ...és ki védte az itthoniakat?

Az egykori kisgyerek hiányérzete mindig is kísértett, ha a honfoglalás került szóba. A mai történelemszemlélet egyre közelebb kerül a kérdőjelek feloldásához, de 'szent tehén' effektusként, a köztudat, a politika és a tudomány képviselői többnyire szentségtörésként kezeli, ha úgy tekintünk a honfoglalásra, mint ami valójában volt. Mert mi is volt?

Sokáig csak a honfoglalást megerősítő információkkal találkoztam, a szokásos hősi effektekkel. Majd 25 évesen olvastam egy könyvet, amit azóta sem találok. Nem emlékszem sem a címére, sem szerzőjére, igaz akkoriban napi egy könyv volt az adagom. A tartalmára viszont igen. Hadászattal foglakozott, a középkori hadviselést elemezte, főleg a magyarországi török hadjáratokra építve. Leírta, hogy a hadjáratoknak volt egy maximális létszáma, amit egyik sereg sem tudott túllépni, áthidalhatatlan ellátási nehézségek miatt. A szerző 120-140 ezerben határozta meg a még kezelhető létszámot. Leír egy konkrét esetet is, hogy Várnából elindult egy 160 ezres sereg Magyarország felé, de három nap múlva szétesett, mert nem tudták ellátni. Ezek alapján a szerző levon egy következtetést, mi szerint a honfoglalás menetét, történetét újra kellene gondolni.

A könyv eltűnt. Nem találom. Átnéztem a témával foglakozó szerzők műveit, bibliográfiáját, de nincs köztük. Jó lenne megtalálni. Az elemzést újra el lehet végezni és nem hiszem, hogy más eredményre jutnánk.

Miről is van szó? Mit érhetett a szerző a honfoglalás újragondolásán?

Az elemzés alapján kijelenthető, hogy a honfoglalás korában sem léphetett túl egy adott létszámot a vonuló népcsoport, de kerekítsünk felfelé, mondjunk 200 ezret. Ez a kétszázezres népcsoport, hogyan olvaszthatta be a Kárpát-medence 1 és 2 millió közé eső népesség nyelvét? A válasz az, hogy sehogy. Ennek nyoma lenne és valószínűleg erőszakkal terhelt folyamat lett volna.

Kérdés akkor, hogy kik voltak, akik akkor hont foglaltak? A források szerint türkök. Akkor ezt a részt sokáig Türkiának nevezték. A honfoglaló vezérek nevei türkök voltak. László Gyula felemlít egy esetet, hogy a Bizáncba látogatott magyar vezérek mellé türk tolmácsot rendeltek. A gondolat egy nagyobb tanulmányba kapott helyett. Alább olvasható. Címe:

Az újragondolt őstörténet (pdf)

…az igazi múltunk gyökerei tudnak csak erős támaszt adni…

A tanulmány kissé rendhagyó módon közelíti meg őstörténetünket, mellőzve a nyelvi rokonítások vitáiban történő bármilyen részvételt, és a históriai források és események elemzésével, valamint a matematikára alapuló logisztika segítségével igyekszik bizonyítani, hogy a hivatalosan elfogadott, a honfoglalásra alapozott származáselmélet sajnos egy történelmi félreértésre épülő tévút, ami valójában nem működik és soha, egyetlen korban sem működött.

A kivonat: A tanulmány elsődleges célja, hogy rámutasson az Árpád-féle nyelvi honfoglalás logisztikai problémájára, és cáfolja kivitelezhetőségét. Az elemzés a hadi logisztikára építve, a késő középkori török hadjáratok létszámaira támaszkodik. Ezek alapján a vonuló seregek nem tudtak túllépni kb. kétszázezres létszámot az ellátási problémák miatt. Az ettől nagyobb létszámú hadjáratok rövid idő múlva összeomlottak. Ebből kifolyólag a korukra jellemző korlátot sem Árpád népe, sem az őket megelőző hódító népek nem haladhatták meg. A hódítókként fellépők pedig aligha tudták nyelvileg beolvasztani az itt élő, tízszeres létszámú őshonos népességet. Az elmélet rámutat arra, hogy e korlátok miatt a nagy tömegű népesség csak terjeszkedni tud, illetve tudott. A magyarul beszélő népesség pedig őshonos a Kárpát-medencében, nyelvével együtt. A ma magyarnak nevezett nyelv itt alakult ki. A tanulmány néhány példával rámutat a Kárpát-medencei őshonosságunk honfoglalás előtti nyomaira, és megpróbálja megtalálni a hódítók valódi őshazáját.

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTIONS

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.