<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

Forrás: WikipédiaCimkék: jelnyelv, nyelv, nemzetközi
 

A jelnyelvről


A jelnyelv a vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája, amelyet főként, de nem kizárólag a siketek használnak. Az 1960-as évek óta a szakemberek már önálló nyelvként kezelik. A 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról a magyar jelnyelvet a hivatalos nyelv szintjére emelte Magyarországon.

Bizonyított, hogy a jelnyelvnek is van egy sajátos hangtana, alaktana és mondattana. Általában az adott nyelv nyelvtani sajátosságai jellemzik a jelnyelvet. Szókincse pontos nyelvtani szabályok szerint rendeződik, így annak nyelvjárásai is lehetnek. Tanulásának nehézségei összemérhetők a hangzó nyelvekével. A jelelés előnyös a perifériás látásra és a reakcióidőre.

Téves feltételezés, hogy a jelnyelv nemzetközi. Valójában minden országnak van egy sajátos jelnyelve, amelyet elsősorban a siketek használnak. Tehát a siketek nem ugyanazt a jelnyelvet használják Németországban, mint mondjuk Magyarországon. Igaz, hogy vannak hasonló jelek egyes jelnyelvekben. Létezik azonban egy mesterségesen kialakított jelnyelv is, a Gestuno nyelv, amely éppoly nehezen tud teret nyerni, mint az eszperantó.

Egy másik tévhit szerint a jelnyelv a gesztusok természeténél fogva lassabb, mint a beszéd. A kézmozgás ugyan valóban lassabb, mint az artikulációs mozgás, de a minden szinten jelen lévő egyidejűségnek köszönhetően a jelelés és a beszéd tempója közel azonos, nem ritka eset az sem, hogy a jelelés gyorsabb.

A jelelésnek természetesen vannak szabályai:

- törekedni kell a jel pontos kivitelezésére,

- fontos a gesztikuláció, mimika és testtartás.

Szokás, hogy a jelelők, hallók és siketek egyaránt, a jobb megértés érdekében néma artikulációval kísérik jelelésüket. Ennek szabályai:

- a megszokottnál lassabb beszédtempóra van szükség,

- vigyázni kell, nehogy a túlartikulálás hibájába essünk,

- mindig a jelelést kísérő beszédről lehet csak szó.

Erről a szokásról eltérőek a vélemények. Az ellenvélemények szerint mivel a hangzó nyelv és a jelnyelv szórendje különböző, ezért a jeleléssel együtt artikuláló egyén az egyik nyelvet törni fogja. A siketek nem mindig tátognak, amikor egymással beszélgetnek, és beszédzavarok esetén is értelmezhetetlenné válhat a szájkép, vagy a néma jelelő nem képes szavakat formálni a szájával.

A jelnyelv éppen olyan verbális kommunikációs eszköz, mint a hangzó nyelv. Ezért használata nem nevezhető mutogatásnak: egy önálló nyelvről van szó. Nem -mutogatunk-, hanem jelelünk!

Egyes elméletek szerint a jelnyelveknek az emberi nyelv kialakulásában is szerepük volt. Ezek szerint az első nyelvek jelnyelvek voltak. Az elmélet felveti azt a kérdést, hogy hogyan tért át az ember a beszédre.

Miért természetes nyelv a jelnyelv?

Néhány fő érv, amelyek miatt valódi, természetes nyelvnek tekintjük a jelnyelvet:

- ugyanolyan komplex rendszer, mint bármelyik más nyelv, (a hangzó nyelvek)

- van létező, élő, beszélő közössége

- változataiban létezik (Magyarországon összesen hét nyelvjárást különböztetünk meg) és ezzel együtt összefügg egy szociolingvisztikai kérdés is: az, hogy a siket nyelvhasználók verbális repertoárja (nyelvi készlete) ugyanolyan teljes és változatos, mint a halló embereké

- ugyanolyan alkalmas betölteni a megismerő, a kommunikatív funkciót, sőt identitásjelző funkciói vannak, tehát identitás-szimbólumként is rendkívül fontos a siket közösség számára

- változik, ami ugyancsak sajátossága a természetes emberi nyelveknek

- az érintettek spontán módon használják a jelnyelvet a saját kommunikációjukban.

- van jelnyelvi szleng

Jelnyelvkutatás külföldön és hazánkban

A jelnyelvkutatás története az Amerikai Egyesült Államokba, az 1960-as évekig nyúlik vissza, amikor William C. Stokoe kutatásainak köszönhetően megfogalmazták a legfontosabb érvet: a jelnyelv éppúgy kettős tagoltságú, mint bármelyik hangzó nyelv. Márpedig a nyelvészetben ez a legfőbb érv amellett, hogy természetes emberi nyelvnek tekintünk-e valamit. William C. Stokoe arra jött rá, hogy a jelnyelvben is megvalósul a kettős tagoltság kritériuma. A jelnyelvben a kézformák, a mozgások, illetve az artikulációs helyek (tehát a tér, amelyben egy jel létrejön) számítanak a legfontosabb ilyen komponenseknek, más néven kerémáknak, melyek a hangzó nyelvben a fonémák megfelelői. Vannak, akik a kerémákat szintén fonémának nevezik (szinesztéziával). A kézformák, mozgások ugyanúgy nem értelmesek, mint ahogy a hangok a hangzó nyelvben, viszont jelentés-megkülönböztető szerepük van: ha egy komponenst megváltoztatunk, ahogy a beszélt nyelvben egy hangot megváltoztatunk (pl.: por-bor), akkor ugyanúgy egy egészen más jelentéshez jutunk, vagy esetleg egy üres elemhez, amelynek nincs jelentése. Ez volt a legdöntőbb érv, mely a jelnyelv természetes nyelv voltát mutatja s ahogyan a hangzó nyelvek fonémakészletében is vannak különbségek és azonosságok, ugyanúgy a jelnyelvek kézforma készletében is vannak olyan elemek, amelyek a világ összes jelnyelvében megtalálhatók, de olyanok is, amelyek meglehetősen ritkának számítanak. A beszélt nyelvekhez hasonlóan a jelnyelvekben is vannak morfémák, lexémák, szintagmák.

Magyarországon az 1990-es évek közepétől több vonalon indult meg a magyar jelnyelv kutatása. Elsősorban a Pécsi Tudományegyetemen, (korábban Janus PannoniusTudományegyetem), valamint az ELTE Elméleti Nyelvészeti Programjának keretén belül és az ELTE Magyar Nyelvi Tanszékén. Főleg fiatal nyelvészek és egyetemi hallgatók foglalkoztak a témával kapcsolatban, akiknek köszönhetően kezdetben szakdolgozatok és OTDK munkák születtek. Később egyfajta szakmai szemléletfordulás következett be, melynek eredményeképpen a PTE-n, az ELTE-n, (kisebb részben Szegeden és Debrecenben is) nem jutott ki úgy hallgató a magyar vagy akár az idegennyelv-szakos képzésből, hogy ne lett volna tisztában azzal, hogy a siketek jelnyelve teljes értékű, természetes emberi nyelvnek számít, a téma iránt érdeklődők pedig esetleg egy-két speciális kurzust is elvégezhettek a siketek kétnyelvűségével vagy a jelnyelv grammatikájával kapcsolatosan.

Kutatási feladatok, módszertan

A jelnyelv kutatásának módszertana igen eltérő képet mutat a hangzó nyelvéhez képest s ezzel együtt különböző problémák is lépnek fel. A szakembereket a kutatásmódszertanon belül elsősorban két részkérdés foglalkoztatja: az adatgyűjtés, leginkább a jelnyelvi adatok gyűjtésének problematikája, illetve az adatok lejegyzésének sajátos lehetőségei és igényei, mely vizuális módon történik. A kutatási feladatok rendkívül sokrétűek: az elméleti jellegű nyelvírás mellett a különböző interdiszciplináris vizsgálatokra (pszicholingvisztika, neurolingvisztika, szociolingvisztika) és alkalmazásokra (tananyagok kidolgozása, törvényi szabályozás szorgalmazása stb.) is figyelmet kell fordítani. Ennek ellenére a témával intenzíven vagy kevésbé intenzíven foglalkozó kevés ember részéről hiányzik az igazi összetartás, a team-munka a magyar jelnyelv sikeres sztenderdizációjának érdekében.

Tipológia

A hangzó nyelvekhez hasonlóan a jelnyelvek is osztályozhatók típusuk szerint. Így vannak ragozó, hajlító, poliszintetikus, inkorporáló és izoláló jelnyelvek. A szórend is más lehet a különböző jelnyelvekben: az amerikai jelnyelv alapszórendje SVO, az osztrák jelnyelvé SOV. A beszélt nyelvek hatása az egyes jelnyelvekre nagymértékben eltér, még egy jelnyelv különböző változatai között is. Az amerikai jelnyelvben egész dialektuskontinuum alakult ki e mentén. Nem hasonlítanak a hangzó nyelvekre a jelnyelveknek azon változatai, amiket nem ért hangzó nyelvi hatás. Az amerikai jelnyelv a szórendet kivéve jobban hasonlít a japán, mint az angol nyelvre.

A jelnyelv, pontosabban jelnyelvek alapja a szimulákrum, a mozdulattal felidézett mozgásos történés, vagy valaminek a jellemző mozgása, alakja, térbeli tulajdonsága. (pl. kavar: főz, konyha, szór: hint, fűszer, szór, mosópor, hintőpor, hajó, bölcső-ringat, szül, születik-új). A jelnyelvben egyszerű kifejezéseket használnak (például a Holnap majd elmegyek a boltba, veszek tejet, kenyeret mondat jelnyelvi fordításban holnap fog menni vesz tej, kenyér). A jelnyelv nyelvtana a térben van, és térbeli egyeztetést használ. A jelnyelvben nem mindig és nem mechanikusan helyettesíti a jel a szavakat. Pl. a becsukom az ajtót, DE ez nem így néz ki: én + be (irány) + csuk (jel) + ajtó (jele). A ragozás többi részét proformmal végzik, a levegőben, a kezemmel -lenyomom a kilincset-. A proform utánozza magát a mozdulatot, történést (pl. találkozás, csók, halál, sorban állás).

Nyelvcsaládok

Az egyes jelnyelvek rendszerint nem állnak rokonságban az adott országban beszélt nyelvekkel. A jelelt nyelvek, például a jelelt magyar inkább az adott hangzó nyelv jelelt változatának tekinthető, mint önálló jelnyelvnek. A modern jelnyelvek közül több a Pedro Ponce de Leon (1520-1584) spanyol bencés szerzetes által kifejlesztett kézjeleken alapuló kommunikációs eszközre épült. Egy játékban szerepel az 1620-as évszám, mint a jelbeszéd feltalálásának ideje, ezt talán a jelnyelvre értik.

- A BANZSL nyelvcsaládba tartozik a brit, az ausztrál, és az új-zélandi jelnyelv. A család tagjai továbbá a dél-afrikai és az új-skóciai jelnyelv.

- A japán jelnyelvcsaládot a japán, a tajvani és a koreai jelnyelv alkotja.

- A francia jelnyelvcsalád népes. Ide tartozik a francia jelnyelven kívül a québeci, és az orosz jelnyelv. Tagjai továbbá a holland, a flamand, és a belga-francia jelnyelv, és még mások, mint a spanyol, a mexikói, és a brazil jelnyelv.

- Az amerikai jelnyelv szintén a francia jelnyelvcsalád tagja, ami egy külön ágat képvisel. Több nyelv is alapul rajta, például a bolíviai jelnyelv. A thai jelnyelv a bangkoki, a Chiang Mai jelnyelv és az amerikai jelnyelv keveréke. Az amerikai jelnyelv befolyását sejtik az ugandai, a kenyai, a Fülöp-szigeteki, és a maláj jelnyelvben.

- A SIL egy jelentése szerint a magyar, a cseh, és a szlovák jelnyelv egy külön csoportot alkot. Ide tartozónak gondolják a román, a bolgár, és a lengyel jelnyelvet is.

- A német jelnyelv nagy hatással volt az izraeli jelnyelvre.

- Az izlandi jelnyelv a dán jelnyelvből ered, bár a több évszázados elkülönülés a jelek szignifikáns különbözőségéhez vezetett.

- A fenti SIL-jelentés szerint az Oroszországban, Moldovában és Ukrajnában jelelt nyelvek nagyon közel állnak egymáshoz.

- Anekdotikus megfigyelések szerint a finn, a svéd és a norvég jelnyelv szintén rokon. Ez a skandináv jelnyelvcsalád.

- Jordánia, Szíria, Palesztina, Irak, és feltehetően Szaúd-Arábia jelnyelvei dialektuskontinuumot alkotnak, vagy az észak-arab jelnyelv nyelvjárásai.

- Ismert szigetnyelvek a nicaraguai, az Al-Sayyid beduin és a Providence-szigeti jelnyelv.

A gyógypedagógiában

A gyógypedagógiában vitatott, hogy mennyire lenne hasznos a jelnyelv bevezetése a siketek oktatásába. Két módszer alakult ki, az auditív-verbális és a kétnyelvű módszer.

Az auditív-verbális módszer hívei szerint a jelnyelv képszerűsége miatt nem teszi lehetővé az elvont gondolkodás kialakulását. Ezért a hangnyelv oktatása és a beszédtanítás nemcsak egy új nyelv elsajátítását jelenti, hanem az elvont gondolkodás kialakítását is. Ezt a folyamatot demutizálásnak nevezik.

A kétnyelvű módszer hívei szerint a jelnyelv, mint teljes értékű nyelv nem ennyire képszerű; használatával éppúgy kifejlődik az elvont gondolkodás, mint a hangnyelvvel. Azonban hangsúlyozzák, hogy a hangzó nyelvet és a beszédet is tanítani kell, mert ez teszi lehetővé a jelnyelvet nem ismerő hallókkal való kommunikációt.

Egyes afrikai országokban azonban nem az ott honos jelnyelven oktatnak, hanem más jelnyelvekből hoznak át egészen új jeleket, amiket a helyi jelnyelv nyelvtanával használnak. Az oktatók a helyi jelnyelv eredeti jeleit mutogatásnak minősítik, és ugyanúgy kizárják az órákról, mint az auditív-verbális módszer hívei a jelelést. Ez ugyanúgy megnehezíti a tanulást, mint ha kizárólagosan hangnyelven tanítanának, emellett a helyi jelnyelv szókincsének lecserélődéséhez és az eredeti jelek eltűnéséhez vezetnek.

Magyarországon is, mint sok más országban a gyógypedagógusok sokáig kizárólag hangnyelven tanítottak. 2017 óta a kétnyelvű oktatás választható.

Írásbeliség és média

A legtöbb jelnyelv, közöttük a magyar jelnyelv nem létezik írásos formában. A siketek többnyire hangnyelven írnak és olvasnak. A tudományos kutatások céljára több notációt is kifejlesztettek, amik a jeleket fonémáikra bontják. Külön ábrázolják a kézformát, a kéz állását, a jelképzés helyét, a mozgást, és amit a kutatók még szükségesnek ítéltek.

Emellett más rendszerek is léteznek, mint például a William C. Stokoe által kifejlesztett írás az amerikai jelnyelv, az Eshkol-Weissman-féle írás az izraeli jelnyelv, a HamNoSys a német jelnyelv számára, és Hartmut Teuber fonetikus SignLetteringje. Valerin Sutton SignWritingját Osnabrückben és Kelet-Nikaraguában a siket gyerekek iskoláiban tanítják. Ez az írás a jelek elemeit különféle nyilakkal, csillagokkal, hullámokkal és hasonlókkal írja le. Viszonylag könnyen olvasható.

A JEL TV egy internetes TV, amely magyar jelnyelven sugároz.

Taktilis jelnyelv

A jelnyelvek tapintás útján is észlelhetők. Ilyenkor a jelelő a hallgató keze alatt jelel, így ő kitapinthatja a a jeleket. Ezt tenyérbe jelelésnek nevezik. Fő használói siketvakok, családtagjaik és jeltolmácsok. Általában egy speciális nyelvváltozatban jelelnek, mivel a hallgató nem észleli az arckifejezést, így ezt az információt külön jelekkel adják át. A 2009. évi CXXV. törvény a taktilis jelnyelv használatát is támogatja.

A magyar nyelv kézi kódolása

Sok országban a beszélt nyelvhez egy ujjábécé tartozik. A magyar nyelv azonban ennél gazdagabb, ugyanis kétféle ujjábécével is kódolható: daktillal és fonomimikai jelekkel. A siketek körében a fonomimikai rendszer az elterjedtebb. Emellett létezik a hangzó magyar nyelv és a magyar jelnyelv keveréke is, a jelelt magyar, ami a magyar jelnyelv jeleit és a magyar nyelv szórendjét és nyelvtanát használja.

Hivatalos státus

A siketek már régóta törekednek arra, hogy jelnyelveik hivatalossá váljanak. Elsőként Ugandában vált hivatalossá a helyi jelnyelv, már 2000 előtt. Zürich svájci kanton 2005-ben ismerte el alkotmányában a jelnyelvet. Szintén 2005 óta az osztrák jelnyelv elismert kisebbségi nyelv Ausztriában. Új-Zélandon az új-zélandi jelnyelvet 2006-ban iktatták jogaiba az angol és a maori nyelv mellett. 2009 óta a magyar jelnyelv hivatalos nyelv Magyarországon, 2011-ben az Alaptörvényben is helyet kapott: A -Szabadság és felelősség- fejezet XIX. cikkének (3) bekezdése szerint: (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

Jelnyelvi tolmácsok

A jelnyelvi tolmácsok, röviden jeltolmácsok az adott jelnyelvet nem ismerő hallók és a jelelők között közvetítenek. Nemcsak a beszédet fordítják jelelésre, hanem szükség esetén a jelelést is beszédre. Vannak olyan jeltolmácsok is, akik két jelnyelv között közvetítenek; ők többnyire maguk is siketek.

A mai Magyarországon a jelnyelvi tolmácsolást alulértékelik. Állandó ügyeletet várnak el stabil foglalkoztatási háttér nélkül. Jövedelmük a nehéz fizikai munkásokkal egyezik meg: szellemi erőfeszítésüket nem fizetik.

Jelnyelvhez hasonló jelrendszerek

Házi jelek

Ha egy siket gyerek halló családba születik, és nem találkozik jelnyelvvel, akkor kialakul egy jelrendszer, amivel a gyerek kommunikálni tud a család többi tagjával. Az így kifejlődő jelnyelv alkalmazkodik a gyerek igényeihez, de nem alkot egy teljes nyelvet, hanem inkább a pidginekhez hasonlít.

Ezekre a rendszerekre jellemző, hogy a jelek különböznek a gesztusoktól. Susan Goldin-Meadow sok cikket publikált a házi jelekről. Kutatásaiban úgy találta, hogy az amerikai siket gyerekek jelei jobban hasonlítanak a kínai siket gyerekek jeleihez, mint halló szüleik gesztusaihoz. Továbbá ezek a jelek strukturált rendszert alkotnak, amikben a jelek szavaknak felelnek meg, és a jelek mondatokat alkotnak. Azonban nem állapítható meg konzisztens jel-jelentés kapcsolat, nem öröklődnek nemzedékről nemzedékre, hiányzik a nagyobb közösség, és jelelői nem ismerik el ugyanannak a rendszernek.

Habár a házi jelek nem tekinthetők teljes értékű nyelvnek, mégis van szerepük a jelnyelvek kialakulásában. A nyelvészeket azért érdekli, mert betekintést nyújt abba, hogy hogyan találja fel az ember a nyelvet, mi a kapcsolat a nyelv és a gesztusok között, és vizsgálható a nyelvelsajátítás kritikus periódusa. Segítségével kutathatók továbbá a nyelvi univerzálék, a gyerekek hajlama arra, hogy új nyelvet találjanak fel, és a nyelv eredetére is fényt vethet.

Hallók jelrendszerei

Azokban a közösségekben, ahol sok a siket, a hallók is megtanulják a siketek jelnyelvét.

A hallók is használnak kidolgozott rendszereket, ha a beszéd nem célszerű, vagy nem lehetséges, nem szabad beszélni, vagy titkos nyelvként. Ezeknek a rendszereknek többnyire nincs önálló nyelvtanuk, hanem a beszélt nyelvek nyelvtanára támaszkodnak. Így alakult ki jelbeszéd a búvároknál, a szerzetesrendekben, a tévéstúdiókban, a zajos munkahelyeken, vagy a részvénykereskedésben.

Egyes népcsoportoknál tabuk szabályozzák, hogy mikor nem szabad beszélni. Ilyen alkalom lehet a vadászat (busmanok), gyász, vagy beavatási rítusok (ausztráliai bennszülöttek). Ilyenkor saját beszélt nyelvük jelelt változatát használják.

Az észak-amerikai indiánok közvetítő nyelvként használtak egy jelnyelvi pidgint, és néhány népnél fellelhető még ma is. Nyelvtana térbeliségével a siket jelnyelvekre emlékeztet. Ezt a pidgint átdolgozták sérültek számára, így jött létre az Amer-Ind jelbeszéd, aminek már nincs önálló nyelvtana. Az indiánok jelnyelvi pidginje ötletet szolgáltatott arra, hogy talán egy hasonló rendszer jó lenne nemzetközi nyelvnek.

A kisbabák még nem tudnak beszédhangokat képezni; ez a képességük csak később alakul ki. Ha jelelni tanulnak, akkor előbb tudnak hatékonyan kommunikálni, mint beszélni. A babajeleket ajánlják még megkésett beszédfejlődés esetére is.

Hallóknak is célszerű bármely súlyosabb beszédbeli akadályozottság, dadogás, vagy agyérkatasztrófa, diszlexia esetén jelnyelvet tanulni, mert a bal oldali beszédközpont (Wernicke és Broca beszédmezők) új idegimpulzusokat kapnak a mozgásközpontok, a mozgási memória felől. (Dunkel)

Súlyos beszédzavarok esetére igyekeztek minél szemléletesebb jelrendszereket kidolgozni, hogy az alig beszélőképes vagy néma ember ne szoruljon jeltolmácsra. Ezeknek a jelrendszereknek nincs önálló nyelvtanuk; használójuk anyanyelvének nyelvtanához igazodnak. Ilyen az Amer-Ind, a Makaton vagy a német eredetű Nézd a kezem! Egyes súlyos beszédzavarosok a siketek jelnyelvét (is) tanulják és használják, így könnyen siketnek lehet őket nézni, amit a beszédfogyatékosok és a siketek is rossz néven vesznek.

Emberszabású majmok

A nyelv eredetének kutatásában felmerült az az ötlet, hogy meg kellene vizsgálni az emberszabású majmok nyelvi képességeit. Először a beszéddel kísérleteztek, de kiderült, hogy a majmok hangképző szervei beszédre alkalmatlanok. Ezután a kutatók figyelme a jelnyelv felé fordult, és a majmok nagy lépést tettek előre. A majmokkal amerikai jelnyelven kommunikáltak, ahogy siket szülők jelelnek a gyerekeikkel. A leghíresebb majmok Washoe és Loulis, a csimpánzok, és Michael és Koko, a gorillák voltak. Koko 600 jelet tanult meg, és alkalmazott néhány egyszerű nyelvtani szabályt, mint például a szórend, vagy a szóösszetétel. Mindezek ellenére jelelése nem felelt meg a jelnyelv szabályainak. Vitatott, hogy az általa alkalmazott rendszer mennyire tekinthető nyelvnek.


Források:

Wikipédia: Jelnyelv

Wikipédia: Gestuno nyelv

---


  
    Nyomtatható változat   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Szerk:webmester
Idő:2018.08.23.
Olv.:542
Cimkék:jelnyelv, nyelv, nemzetközi

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 

Eddigi hozzászólások:

Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.

Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Írd be ide a fenti képen látható kódot. A a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat




 
 STATISZTIKA
 TÁRSOLDALAK

Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


REGISZTRÁCIÓ
 

Az embereknek szokásos hibája, hogy dühödten ítélnek el olyan dolgokat, amelyekhez a legkevésbé sem értenek.
 

Tárhelyszolgáltatónk

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTIONS

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY

 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.